A magyar mezőgazdasági termelés az utóbbi években pozitív átalakuláson ment keresztül, míg az erre épülő élelmiszeripar egyenetlenül fejlődött. A kiváló adottságokra helyenként jól szervezett, modern termelés és feldolgozás épül, de bőven lenne még tere az előrelépésnek.

A magyar mezőgazdaság teljesítménye évek óta növekszik, 2019-ben pedig tovább bővült a szektor beruházásainak egésze. Az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül tavaly 8,3 százalék volt, a külkereskedelmi többletnek pedig már a felét adta a hazai agrárszektor.

A mezőgazdaság versenyképességében ugyanakkor még vannak tartalékok, akár a termelékenységet, akár a technológiai fejlettséget nézzük. A megoldás a további beruházásokban, a korszerű technológia alkalmazásában rejlik. Fokozottan igaz ez a feldolgozásra, az élelmiszeriparra.

Zöldségben jók vagyunk

A magyar mezőgazdaságnak hagyományosan vannak olyan területei, amelyek az exportot tekintve jónak számítanak. Az egyik ilyen ágazat a zöldség-gyümölcs. Az itthon feldolgozott nyersanyag értéke évente 70-72 milliárd forintra tehető, az ebből előállított késztermék összesen 155-160 milliárd forintot ér minden egyes évben. A hűtőipar évi mintegy 170 ezer, a konzervipar pedig csaknem 440 ezer tonna árut termel.

A feldolgozott magyar zöldség és gyümölcs több mint kétharmada külföldre kerül, főleg a fagyasztott- és konzervkategóriában, de lekvárok, szörpök és más magasabban feldolgozott termékek is vevőre találnak a határokon túl. Az export értéke évi 480-500 millió euró, vagyis mintegy 140-150 milliárd forint.

Ennek komoly részét a csemegekukorica teszi ki. A csemegekukorica a hazai zöldségtermesztés stabil és fontos kultúrája, hiszen Európa legnagyobb termőterülete hazánkban van. A Magyarországon megtermelt csemegekukorica csak kisebb része, nagyjából 5 százaléka kerül a magyar háztartásokba, a többit Európa szinte összes országába és a világ más részeire exportálják a hazai feldolgozók. Nem is jelentéktelen mennyiségben: Magyarország a feldolgozott csemegekukorica legnagyobb exportőre (konzerv és fagyasztott együtt) a világon (az Egyesült Államokat megelőzve). A két legfontosabb exporttermék a fagyasztott és a konzerv-csemegekukorica.

A baromfiágazaté a legjobb példa

A baromfiágazat a több évtizedes együttműködések révén európai szinten is versenyképes szektort tudhat magáénak. Nagyon hatékony technológiákat alkalmaznak, ezek működésbe állítását pedig finanszírozni is tudják, mivel a baromfiágazat tőkebevonzási képessége nagyon jó.

Összességében tehát versenyképes, jó integrációs modellt alakítottak ki, és a piaci lehetőségeik is kedvezőek, hiszen a baromfihúsok népszerűsége világszerte növekszik. Esetükben a folyamatos piacfejlesztés és az ehhez kapcsolódó, szintén állandó technológiai előrelépés együttesen tartós sikert eredményez.

Ettől eltér a sertéságazat, a sertéstartókat ugyanis egy ideig árcsökkenés sújtotta, de a sertésárak hamar emelkedni kezdtek, mára pedig kifejezetten magas szinteken jár az élő sertés ára. A termelők az elmúlt években megtapasztalták a sertéspiac volatilitását, azt, hogy a piac hogyan reagál ezekre a változásokra.

Aminek örülnek a termelők, azt sok esetben bánják a feldolgozók, mivel drága alapanyaggal kell dolgozniuk. Ezt persze hatékonysággal lehetne áthidalni, de szemben a baromfiiparral a sertéshús-feldolgozás esetében az elmúlt években nem voltak igazán nagy beruházások, leszámítva talán a mohácsi vágóhíd üzembe állítását.