A Közösségi Vámkódex szerint amennyiben a termék előállításában több ország vesz részt, azt az országot kell származási országnak tekinteni, amelyben az utolsó lényeges, gazdaságilag indokolt feldolgozást vagy megmunkálást végezték. Ebbe pedig beleértendő a csomagolás is. Mivel az elmúlt néhány évben megnőtt a magyar élelmiszerek iránti igény a vásárlók körében, felismerve a marketinglehetőséget, ezt a szabályt igen változatosan értelmezik egyes szereplők, hiszen a folyamatba beletartozik a csomagolás is.

Annak érdekében, hogy tiszta helyzetet teremtsenek, 2012-ben megszületett az egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról szóló 74/2012. (VII.25.) VM rendeletet.

Ez három kategóriát határoz meg aszerint, hogy a termék vagy annak összetevői kizárólag vagy részben származnak-e Magyarországról, vagy csak a feldolgozás történt hazánkban: magyar termék, hazai termék, hazai feldolgozású termék.

A megnevezések feltüntetése nem kötelező, az alkalmazásuk az élelmiszer-vállalkozó saját döntése. Ám amennyiben reklámozáskor vagy a csomagoláson használja a megkülönböztető jelöléseket, akkor a terméknek meg kell felelnie a rendeletben meghatározott követelményeknek.

Magyar termék

Növényi és állati eredetű alaptermékek esetében akkor alkalmazható, ha a növény begyűjtése, tisztítása, kezelése, valamint állati eredetű alaptermék esetében az állat születése, keltetése, felnevelése, termelésbe állítása és csomagolása Magyarországon történik.

Feldolgozatlan termék esetében akkor alkalmazható, ha a felhasznált alaptermék magyar eredetű, és előállításakor valamennyi eljárást (szeletelés, kicsontozás, tisztítás stb.) Magyarországon végezték.

– Feldolgozott élelmiszerek esetében akkor alkalmazható, ha a termék előállításához felhasznált valamennyi összetevő Magyarországról származik. Természetesen vannak olyan összetevők, például fűszerek, amelyek Magyarországon jellemzően nem bányászhatók vagy termeszthetők, ezért ezek az alapanyagok származhatnak külföldről.

Hazai termék

A megjelölés akkor tüntethető fel egy feldolgozott élelmiszer csomagolásán, ha a felhasznált összetevők több mint 50 százaléka „magyar termék” és az előállítás minden egyes lépése Magyarországon történt. Például, ha egy kakaós keksz több mint felét adó liszt magyar, viszont a kakaó és a cukor külföldről származik, akkor az a termék csak hazai termék lehet. Ilyen eset fordul elő akkor is, ha a több mint 60 százalék gyümölcsöt tartalmazó lekvárhoz csak importcukrot tudunk felhasználni.

Hazai feldolgozású termék

Az az élelmiszer, amely többségében importösszetevőket tartalmaz, de minden feldolgozási műveletet Magyarországon végeztek. Például, ha a pörkölt kávé alapanyagát külföldről hozzák be, de a pörkölést, csomagolást Magyarországon végzik, az hazai feldolgozású termék lesz.